Idegen anyag. „Szürrealizmus” a valóság vonzásában. Válogatás az Antal–Lusztig-gyűjteményből
2012. jún. 16. - 2012. dec. 31.
Magyarországon a szürrealizmust mindig is fenntartásokkal fogadták, a második világháború előtt és az „újjáépítés” időszakában is. Nem épült be a két világháború között formálódó nemzeti művészetbe, és a szocialista realizmus sem fogadta tárt karokkal, sőt kifejezetten irtotta. Talán ezért is lett a realizmus kérdésköre a hazai szürrealista törekvések egyik legfontosabb viszonyítási pontja. A szürrealizmus legfontosabb magyar teoretikusa, Kállai Ernő – korának filozófiájával és természettudományával összhangban – a szürrealista és absztrakt törekvésekben a „természet rejtett arcát”, a valóság mélyebb rétegeit fedezte fel, és az 1940-es évektől kezdve ez a nézőpont határozta meg a szürrealizmus magyarországi recepcióját pro és kontra is.
Kurátor: Hornyik Sándor
Kiállító művészek: Anna Margit, Ámos Imre, Barcsay Jenő, Bálint Endre, Bukta Imre, Erdély Miklós, Farkas István, Gulácsy Lajos, Gyenis Tibor, Kondor Béla, Korniss Dezső, Lakner László, Mednyanszky László, Nagy István, Németh Hajnal, Ország Lili, Tóth Menyhért, Vajda Lajos