Bevésődés. Debreceni Nemzetközi Művésztelep
2016. nov. 19. - 2017. jan. 15.
A tízéves Debreceni Nemzetközi Művésztelep 2016 nyarán a bevésődés fogalmát vizsgálta a meghívott alkotók segítségével. Tárgyát (egyben a kiállítás címét) az etológiában és a pszichológiában ismert jelenségből kölcsönözte, amely egy az adott faj számára kritikus periódusban bekövetkező tanulási és alkalmazkodási metódus leírására szolgál. A bevésődés fogalmát tágabb társadalomtudományi kontextusban értelmezve, illetve a művészetre vonatkoztatva arra kereste a válasz(oka)t, hogy az alkotók hogyan „alkalmazkodnak”, illetve opponálják az előre gyártott képek invázióját. A művésztelepi munka során olyan stratégiák, gyakorlatok kidolgozására és megvitatására törekedett, amelyek ellene mennek a képalkotói automatizmusoknak, illetve magára az automatizmus működésének rendszerére kérdeznek/mutatnak rá. Az automatizmus fogalmi ellentéteként az eredetiséget használta, azt vizsgálva, hogy a „képi civilizáció” korában milyen veszélyek fenyegetik a művészeknek ama képességét, hogy eredeti képeket hozzanak létre, illetve eredeti módon értelmezzék, strukturálják a világot alkotásaik által. Az alkotótelepi munka során derült ki, hogy a történelmi emlékezet – elsősorban a személyes történeteken keresztül – mennyire erősen jelen van a művészek gondolkodásában, s az alkotásokon keresztül kibontakozó stratégiák a kollektív emlékezet megmozgatására, bevésődéseinek feltárására is őszintén-kritikusan alkalmazhatók.
Az alkotótelepen készült művek két helyszínen mutatkoztak be Debrecenben, a b24 Galériában és a MODEM-ben. A művészeti központban rendezett tárlatra a – viszonylag klasszikusan értelmezve – befejezett/lezárt, immanens alkotások kerültek. A kiállított művek változatos médiumhasználatukkal eleve széles perspektívából és önreflexióval vizsgálták a felvetett bevésődés fogalmat, az eredeti megoldásokkal folyamatosan egybejátszatták az imprinting fizikai megvalósulásának lehetőségeit és elvont jelentését. A MODEM kiállításán egymás mellé került művek kiforrott művészeti praxisokon keresztül mutatták be az emlékezés, felejtés, előhívás, tanulás, alkalmazkodás, idomulás, egyáltalán a továbbélés és az alkotás morális esélyeit.
Kurátorok: Csontó Lajos, Süli-Zakar Szabolcs, Uhl Gabriella
Kiállító művészek: Csontó Lajos, Fátyol Viola, Faa Balázs, Gyenis Tibor, Imreh Sándor, Mayer Éva, Miklós Szilárd, Pettendi Szabó Péter, Roters Katharina, Süli_Zakar szabolcs, Szolnoki József, Vékony Dorottya, Zamoyski Janek