Testek és emlékek – Figuratív válogatás az Antal–Lusztig-gyűjteményből
2025. okt. 31. - 2026. febr. 15.
A figuratív művészet nem csupán a test ábrázolását, hanem az emberi tapasztalat lenyomatát is tükrözi. A MODEM új kiállítása, a Testek és emlékek, a háború utáni magyar figuratív művészetet mutatja be az Antal–Lusztig-gyűjtemény válogatásán keresztül.
A tárlat nem történeti áttekintés, hanem kortárs újraolvasás: a gyűjtemény emberközpontú, érzékeny látásmódjának felfedezése. A kiállítás egyik kiindulópontja Antal Péter és Ország Lili kapcsolata, amely a gyűjtés kezdetét és irányát is kijelölte. Fiatal gyűjtőként az 1960-as évek végén Antal elsőként látogatta meg Ország stúdióját, és vásárolta meg tőle első műtárgyát. Ezzel nem csupán egy festményt választott, hanem egy szemléletet is: a képhez mint emlékező testhez való személyes kötődést. Ez a gesztus máig meghatározza a gyűjtemény figuratív művészethez való viszonyát.
A tárlat négy, egymásba fonódó fogalom mentén épül fel: alak, szerep, emlékezet és mítosz. Ezek a motívumok nem elválasztanak, hanem összekötnek: testet és szellemet, múltat és jelent, látást és emlékezést.
Alak
Ebben a szekcióban a test válik a gondolat hordozójává. Schaár Erzsébet gipszalakjai a levegővel folytatnak párbeszédet – az emberi forma itt már nem tömeg, hanem jelenlét. feLugossy László hibrid figurái a testet az ösztön és a mítosz határára tolják, míg Korniss Dezső népmesei ihletésű alakjai a tradíció és modernitás közötti átjárást rajzolják meg.
Szerep
A szerep dimenziójában a test cselekvéssé, gesztussá alakul. Kicsiny Balázs installációiban a figurák egy ismeretlen, szertartásos mozdulatsor végrehajtói: a testek egy láthatatlan rítus koreográfiáját követik, egyszerre fegyelmezetten és tragikusan. Anna Margit festményein a maszkos, bábszerű alakok a szerepjáték és az önkifejezés határán egyensúlyoznak: egyszerre naivak és ironikusak, drámaiak és vidámak.. Németh Hajnal munkái – például a Striptease or Not? – a női identitás performativitását kérdőjelezik meg, az önábrázolás szabadságát kutatva.
Emlékezet
A szekció a gyűjtemény történeti mélységeit nyitja meg. Ország Lili festményei a kollektív múlt vizuális archívumai: az árnyék, az írás és a hiány tereiben a múlt nem illusztrálódik, hanem kísért. Kondor Béla apokaliptikus látomásaiban a történelem erkölcsi színpaddá válik, míg Bukta Imre alkotása a vidéki emlékezet törékeny világát őrzi, tájai és figurái a közösségi tapasztalat mindennapi lenyomatai.
Mítosz
A mítosz síkján a figurativitás kilép az időből. El Kazovszkij fekete kutyája – a vágy és a halál szimbólumaként – saját mitológiájának színpadán bolyong. Gaál József totemikus, maszkos figurái az emberi dráma archaikus mélységeit idézik, míg Szabó Dezső Expedíció-sorozata a modern mítosz képeit építi újra: miniatűr világai az emberi teremtés és bukás szimbólumai.
A Testek és emlékek a figuratív művészet állandó mozgására, újjászülető formáira irányítja a figyelmet. A test, a szerep, az emlékezet és a mítosz összefonódó rétegei azt mutatják, hogy a figurativitás nem lezárt korszak, hanem élő, folyamatosan újraértelmeződő látásmód.
A kiállításban több generáció művészei szerepelnek az 1945 utáni évtizedektől napjainkig. A felsorolt alkotók csak példák a válogatás gazdagságára: a tárlat teljes spektruma ennél jóval szélesebb, és a figuratív gondolkodás szerteágazó történeti és kortárs formáját teszi láthatóvá.
A kiállítása első része október 31-én nyílik meg a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban, a gyűjtemény válogatásának második része pedig november 13-án a berlini Collegium Hungaricumban kerül bemutatásra.
Kurátor:
Török Krisztián Gábor
Művészek:
Anna Margit, Bálint Endre, Bozsó András, Böröcz András, Bukta Imre, Csernus Tibor, Csontó Lajos, El Kazovszkij, Eperjesi Ágnes, feLugossy László, Ferenczy Noémi, Gaál József, Gémes Péter, Illés Árpád, Káldi Katalin, Kicsiny Balázs, Kondor Béla, Konkoly Gyula, Korniss Dezső, Lakner László, Lois Viktor, Méhes László, Nagy Gábor György, Nagy Kriszta, Németh Hajnal, Nyári István, Ország Lili, Pauer Gyula, Román György, Samu Géza, Schaár Erzsébet, Szabó Ákos, Szabó Dezső, Szurcsik József, Szűcs Attila, Tóth Menyhért, Ujházi Péter, Vilt Tibor, Wahorn András, Šwierkiewicz Róbert és Zuzu-Vető. (Méhes Lóránt, Vető János)