Kiállítások / Aktuális

Só, gőz és bőr – Feljegyzések a mélyből

2025. dec. 04. - 2026. márc. 01.

A MODEM bemutatja Alicja Wysocka lengyel művész első magyarországi egyéni kiállítását. A Só, gőz és bőr – Feljegyzések a mélyből című interdiszciplináris installáció két egymástól távoli, mégis hasonlóan „föld alatti” történetet kapcsol össze: Felső-Szilézia szénbányászati múltját és Debrecen geotermikus energiáját. Wysockát az érdekli, hogyan válik ez a föld alatti energia – szén vagy hő – mindkét helyen a test mindennapi tapasztalatává.

Sziléziában az emberi testet évszázadok óta a bányamunka formálja: a szénpor, a mélybe ereszkedés ismétlődő mozdulatai, a fizikai terhelés és a kimerültség nyomai. Ehhez a veszélyes munkához szorosan kapcsolódik a katolikus rituális hitélet megélése: a bányászok védőszentje, Szent Borbála ünnepén, Barbórkán rendezett közösségi szertartások. A munka és az ima, a fegyelem és a védelem gesztusai Sziléziában szorosan összetartoznak. Az Alföldön – így Debrecen térségében is – jelentős a föld alatti vízkészlet és geotermikus potenciál, melyet több területen használnak: fürdő- és gyógyászati, mezőgazdasági, fűtő- vagy ipari célokra. A felszínen Debrecen történetét a cívis hagyomány és a református ethosz alakította: a munka fegyelme, a mértékletesség, a közösségi felelősség és a puritán vallási gyakorlat.

A tárlat középpontjában egy, a megnyitón bemutatott performansz áll, amelyet Wysocka a debreceni Gradient Kortárs Balett (Csokonai Nemzeti Színház) táncművészeivel együttműködésben hozott létre. A táncosok lassú, ismétlődő, kéz-alapú gesztusokkal dolgoznak. A mozdulatok egyszerre idézik meg a bányamunka testemlékezetét, a vallási rítusok fegyelmét és az egymás felé fordulás gondoskodó formáit. A kézmelegítés, a lassú vállérintés vagy a kézmasszázs a munkamozdulatokat figyelemmé és kapcsolódássá alakítja. A performansz mozgásnyelve a kiállításban tovább él: a falakon grafitrajzok és kollázsok rétegződnek, a videók a gesztusokat őrzik, a térben pedig a táncosok munkaruhái és a fekete kéznyomok maradnak vissza.

A Só, gőz és bőr – Feljegyzések a mélyből arra kérdez rá, hogy a test hogyan hordozza a munka és a hit történetét, és hogyan lehet a túléléshez kötődő munkamozdulatokat gondoskodásként és közösségi regenerációként újratanulni. Szilézia szénporos mélye és Debrecen geotermikus melege így egy közös tapasztalattá válik: két föld alatti energia, amely a testben találkozik.

Kurátor: Török Krisztián Gábor