„Érzékelhető, hogy a debreceni MODEM véglegesen megkerülhetetlen szereplő lett a jelenlegi hazai kortárs intézményi színtéren.” Forrás: amu.hvg.hu

2022 a rendrakás és a stabilizáció éve volt, belső̋ munka, amely lehetőséget teremtett egy erős szakmai csapat összeállítására, valamint a falainkon túlnyúló, hiánypótló tevékenységek megfogalmazására és megvalósítására.

Hasonló intenzitással és lendülettel kezdjük a 2023-as évet is, a falakon belüli izgalmas és hiánypótló tárlatok mellett társadalmasítani kívánjuk a MODEM-et és a helyi közösségek megszólításával a művészeten keresztül vizsgálunk majd aktuális kérdéseket az intézmény terein és határvonalán túlnyúlva Edukációs projekt 2023 és Szociális akupunktúra munkacímeken. A Szociális akupunktúra elnevezésű̋ projekt az egészség tudományos megértésén túlmutatva, holisztikus módon azokra az elemekre összpontosít, amelyek hatással vannak a városlakók életének teljességére. Egy másik idén induló közösségkapcsolati projektünk a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrummal együttműködve valósul meg, amelynek kiindulópontját a két intézmény gyűjteménye adja. A MODEM már a tavalyi évben is elkezdett szorosan együttműködni helyi kulturális intézményekkel. Ennek keretében valósult meg a Holnemváros című kiállítás is, amely a Déri Múzeum Fotótárának gyűjteményét értelmezte újra kortárs művészek bevonásával. Ezt az izgalmas együttműködést szeretnénk folytatni idén is a Déri Múzeummal közösen. Az idei projekt fókuszában a debreceni író Tar Sándor személye áll, aki egyre nagyobb hangsúllyal jelenik meg a város kulturális emlékezetében, a tavalyi Tar konferencia is ezt bizonyítja. A MODEM az elmúlt években törekszik arra, hogy egyre több lokális együttműködésben vegyen részt akár az egyetemmel, akár más városi intézménnyel. Ennek az igyekezetnek a következő állomása egy új programsorozat: Tiéd itt a tér címmel, amelynek keretén belül különböző, a város kulturális szcénájához kötődő embereket kérünk fel arra, hogy találjanak ki egy-egy programot a MODEM-be.

Kiemelten fontos missziója az intézménynek a fiatalok bevonása és edukációja már a legkisebb kortól. Művészetpedagógiai célkitűzés, hogy a MODEM segítse a kiállítások befogadását, megismertesse a fiatalokkal a képzőművészet jelentős alkotóit, alkotásait – interaktív, játékos feladatokon keresztül, hogy a felnövő generáció nyitottabbá és befogadóbbá váljon a kortárs művészet iránt. Csoportos foglalkozásokon az életkorokhoz igazított játékokkal, feladatokkal és gyakorlatokkal segíti az intézmény a fiatalok művészeti nevelését óvodáskortól egészen az egyetemistákig, mindezt egy családbarát, fiatalos környezetben.

Természetesen idén is készülünk kiállításokkal: március végéig tart a 30+ – kísérleti művészetpedagógiai tárlat, amely Don Tamás kurátor 4 éven át vezetett pedagógiai tevékenységének esszenciája, február közepén nyílik az Antal–Lusztig-gyűjteményt feldolgozó sorozat 4. tárlata, amely az Alföldi iskola gyűjteményben szerepelő̋ alkotók munkáit mutatja majd be, a tavasz során pedig Re:Re címmel nemzetközi csoportos kiállítást nyitunk, amely a népszerű̋ művészeti újrajátszások, az ún. re-enactmentek performatív ismétlésen alapuló esztétikai stratégiáit vagy eljárásait kívánja feltárni. Idén is lesznek életmű kiállítások: többek között a nemzetközi karriert jegyző, Debrecenben élő Keserü Károly, valamint Esterházy Marcell hiánypótló egyéni tárlatával jelentkezünk, majd különleges helyszínen emlékezünk Tar Sándorra a Déri Múzeummal együttműködve. A tavalyi sikeres Tasnádi József: Apóriák című̋ tárlata a MODEM szervezésében útra kel és májusban a szófiai Arsenal Kortárs Művészeti Múzeumban kerül újra megrendezésre. December 16-án pedig Fátyol Zoltán képzőművész és Tamus István grafikusművész Határkor című közös tárlatát nézhetik meg az érdeklődők. A két Debrecenben élő alkotó közel fél évszázada vesz részt a helyi vizuális nevelésben, emellett hosszú évtizedek óta a tágabb régió életének szervezőegyéniségei.

Folytatjuk oktatói tevékenységünket a Debreceni Egyetemen, de immár a SZTE-BTK-val kibővítve, és a budapesti MODEM SPOT-ban is szervezzük tovább a kurátori workshopokat a hallgatóknak.

Idén sem marad el a MODEM-díj: a Debreceni Református Kollégium Múzeumának gyűjteménye adja majd a fiatal kurátorok pályázatának kiindulópontját.

Az idei év talán legnagyobb volumenű̋ új feladata az Antal–Lusztig-gyűjtemény kortárs szekciójának feldolgozása, mely közel ezer tételt takar és mondhatni érintetlen. A feldolgozás komoly eredményeket szülhet és jelentősen gazdagíthatja a város kulturális identitását.

Kiállítások:

Földközelben
Február 19. – április 30.

Az Antal-Lusztig-gyűjtemény egy részét bemutató kiállítás festőit a tájképfestészet iránti mély elkötelezettség köti össze. Legtöbbjüket az „alföldi iskola” címszó alá sorolja a magyar művészettörténetírás, mert művészetük fő témája az Alföld, a puszta élményének megragadása volt. A tájképek mellett a kiállítás kiemelt figyelmet szentel azoknak az arcképeknek, emberábrázolásoknak, melyek a magyar társadalom jellegzetes alakjait jeleníti meg. Egy önálló szekció mutatja be az első világháború idején dolgozó hadifestők valós élményekből merítő, megrázó alkotásait. A festők mellett megjelenik a korszak egyik nagy szobrásza, Medgyessy Ferenc, akinek munkái jól illeszkednek abba a szellemiségbe, amelyet a többi művész képvisel.

Re:Re
Április 22. – szeptember 17.

Bögös Lóránd – Lecseréltem magam a tárgyaimra (Fotó: Vigh Levente)

A Re:Re munkacímen futó tárlat a – 2000-es évektől egyre népszerűbbé váló – művészeti újrajátszások, vagyis az ún. artistic reenactmentek működés- és létmódját, történeti, antropológiai, szociokulturális, művészettörténeti és elméleti kontextusait kívánja feltárni. Olyan sajátos performatív és nem identikus ismétlésen alapuló eljárásokat (idézés, torzítás, adaptáció, imitáció, variáció, alteráció, iteráció, repetíció stb.), mint például, amikor a művész előtérbe állít egy már lezajlott történést, vagy megelevenít egy általa közvetlenül nem feltétlenül megtapasztalt, de a kulturális emlékezethez hozzátartozó eseményt, esetleg újrabeállít, új kontextusba helyez egy (mű)tárgyat.

A kiállítás a globális témáktól, gondolatalakzatoktól közelít a lokálisak felé – a kollektívtől indul és jut el a személyesig. A tárlathoz tervezett katalógus hazai és külföldi szerzőinek tanulmányai ajánlattételek a reenactment fogalmának adekvátabb, a grammatikai és szemantikai összetettséget is szem előtt tartó fordítására, valamint a terminus által jelölt jelenségegyüttes körültekintőbb definiálására.

Körbe-körbe – Keserü Károly retrospektív kiállítása
Május 28. – július 30.

Keserü Károly nemzetközi hírű képzőművész, aki 1986-ban, huszonnégy évesen Debrecenből vándorolt ki Ausztráliába. A MODEM tervezett kiállítása eddigi életútját szeretné bemutatni. Bár alkotásai három kontinens országaiba kerültek, de a családi gyűjteménynek köszönhetően végig követhetjük majd művészete alakulását és változását, és megismerhetjük legújabb munkáit.

Keserü Károly művészetére nagy hatással volt az ausztrál aboriginal art, az őslakosok művészete, annak egyik ága; a pöttyökből való komponálás. Művészete sok vonásában rokon a zenei komponálás természetével, úgy bánik az apró formákkal és színekkel, mint a zenészek a hangokkal. 

Debrecen, a MODEM régóta adós e kiállítással, hiszen a művész éppen egy évtizede él a városban, ahol csak kevesen tudnak e nemzetközileg is ismert alkotóművészről.

Esterházy Marcell: Timelines
Augusztus 26. – november 26.

Esterházy Marcell 2003- ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékén. Azóta fontos szereplője a hazai kortárs képzőművészeti intézményrendszernek. Meghatározó galériákban és múzeumokban szerepelt csoportos kiállításokon itthon és külföldön. Az idei MODEM-es Timeline lesz az első nagy intézményben megrendezésre kerülő egyéni kiállítása. A tárlat fókuszában Esterházy videó művei lesznek, minden videóhoz kapcsolódva megjelenik majd egy-egy tárgy a térben, amelyek részben a művész egyéb médiumú alkotásai közül kerülnek ki, részben pedig a nagymúltú hercegi-grófi család archívumából, valamint láthatóak lesz különböző kortárs művészek a téma szempontjából releváns alkotásai is. A kiállítás egy fontos intézményrendszeri hiányt pótol, ezért kiemelt szakmai érdeklődésre tarthat számot.

Határkor – Fátyol Zoltán és Tamus István kiállítása
December 16. – február 11.

A két Debrecenben élő alkotó, Fátyol Zoltán képzőművész és Tamus István grafikusművész közel fél évszázada vesz részt a helyi vizuális nevelésben, emellett hosszú évtizedek óta a tágabb régió életének szervezőegyéniségei. Míg Fátyol 1991-es alapításától fogva a Vámospércsi Művésztelep és Grafikai Műhely irányítója, addig Tamus István a derecskei Hajdú-Bihari Grafikai Művésztelep művészeti vezetője 1996-os indulásától, illetve 2000-ben megalapította a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületét is, amelynek máig elnöke.

A meghatározó helyi művészegyéniségek MODEM-es kiállítása nem törekszik életműáttekintésre, ugyanakkor a fontosabb képcsoportok egymás mellé rendezésével szeretne betekintést engedni abba, milyen fontos témák, motívumok és technikai kísérletezések határozták meg az eltérő habitusú művészek életútját. A leginkább a keresztény történetek, valamint helyi vonatkozású terek és személyes helyzetek inspirálta mozgalmas grafikáiról ismert Tamus István 2023-ban, a különféle anyagokkal kísérletező, az archaikus kifejezésmódokkal párbeszédbe lépve önálló magánmitológiát építő Fátyol Zoltán pedig 2024-ben ünnepli hetvenedik születésnapját, tehát a közös tárlat a művészek köszöntésére is alkalmat teremt.