A hagyományos grafikai és festészeti technikák mellett a fotó, videó és az installatív megoldások használata jellemzőek munkáira. A 90-es évek közepétől készít saját és talált képekből, szövegtöredékekből műveket. A banálisnak ható szövegek és képek együttműködése révén az eredmény összetett és sokféleképpen értelmezhető. Sokat kísérletezett a portré műfajának tovább gondolásával is, valamint foglalkozik a gyűjtemények, archívumok használatának lehetőségeivel, a digitális képözön és a személyes kép kölcsönhatásával. A vizuális és verbális különös, ironikus elegyéből összeálló, az önellentmondásokat finoman kiemelő, konceptuális műveket készít. Alkotásaiban a költőiség összeolvad az experimentális attitűddel, ezért munkái a legtöbb esetben többpólusúak, ösztönösek, személyesek és racionálisak is egyúttal Munkái hazai és külföldi kiállításon szerepeltek, valamint több közgyűjteményben megtalálhatóak.
