Összhangban a választott téma elméleti hátterével, analóg és digitális anyagok ötvöződnek művészetében. Kutatási területe – a poszthumán esztétikai és vizuális kultúra keretrendszerén belül – az emberi test képi ábrázolásának átalakulása, amely az emberrel mint antropológiai létezővel kapcsolatos elképzelések radikális újraszituálásában érdekelt. Művei a testábrázolás változásait és az aktuális technológiai újítások közötti összefüggéseket, a technológia és a művészet kapcsolatát vizsgálják. Hipotézise szerint a természetes test a mesterséges anyagok (implantátumok, mesterséges intelligencia, robotika) által új szintre emelkedhet. Ugyanakkor nem olyan módon, ahogy azt például a transzhumanista elméletek – megőrizve a fajok és anyagok közötti hierarchiát, változatlanul antropocentrikusan – meghatározzák. Szabó Nóra szerint korunkban az emberi test fogalma egy olyan heterogén összetétel felé közelít, amely leginkább a természetes és mesterséges anyagok kombinációjával, tehát analóg (gipsz öntés, rajz) és digitális média (digitális rajzok, 3D nyomtatás) együttes használatával reprezentálható.
Eredmények
Artist Lecture, Košice Artist in Residence, 2023
XXXIII. OTDK Ari S Kupsus – Salon Concert Society Scholarship, II. helyezés, 2017
Műteremsarok – Csók István festészete kortársaink tükrében, II. díj, 2015
Kiemelt projektek
Human Pattern, FKSE Galéria, Fiatal Képzőművészek Studiója Egyesület, Budapest, 2021
I can not see it, Labor galéria, Budapest, 2017
Shroud Budapest Pont, Budapest, 2016
Publikáció
Pénteki kultúrrandi Szabó Nóra képzőművésszel – interjú
A művész weboldala