Albert Ádám

Albert Ádám (1975), képzőművész, tanár a Magyar Képzőművészeti Egyetemen diplomázott, majd ugyanott szerzett DLA fokozatot. A Művészeti Anatómia, Rajz-és Geometria Tanszék tanszékvezető egyetemi docense. Alkotói gyakorlatában az esztétikain keresztül próbálja megérteni és kritika alá vonni a hatalmi rendszereket, azaz a biopolitikát, a tudástermelést és a társadalmi valóságok geopolitikai alapjait. Számos egyéni és csoportos, hazai és külföldi kiállításon vett részt (Kassák Múzeum, Paksi Képtár, Ludwig Múzeum-Budapest, Kunstforum Ostdeutsche Galerie Regensburg, Essl Museum Wien). 2019-ben Lepsényi Imrevél létrehozták a Digitális Formaképzés Labort. Budapesten él és dolgozik.

Albert Ádám: Iron Oxide

Albert Ádám Iron Oxide című videómunkája az „otthon” fogalmát egyszerre érti az épületek otthont adó területére, és egy kiterjesztett, a környezet-ökológia (oikosz) otthon adó keretére. A videó egy nagyméretű tardosi mészkőtömb feldarabolásának folyamatát mutatja, a fűrész mozgásának monotonitását a filmképbe lassan belebegő színes tengeri pókpáncélok törik meg. A tardosi márvány néven ismert tardosi mészkő a budapesti századfordulós bérházakban gyakran alkalmazott burkoló anyag. Az otthont, az otthonosságot kínáló lakókörnyezet jól ismert elemei, vöröses színét a vas-oxid adja. A vas egy olyan elem, mely nem csak ásvány formában található meg a környezetben, hanem a szerves, élő szövetek része is. A kőben azonban nem csak vas-oxidot tartalmaz, hanem apró csigák, illetve tengeri élőlények meszes vázát is. Ilyen például az a Nagy tengeri pók, mely a videóban látható. A lakóházakban található tardosi márvány a szűken értett otthoni környezetbe láthatatlan módon integrálja a tágan értett ökológiai környezet maradványát (caput mortum). A pókok páncéljának megelevenítése ennek a kettőnek az elválaszthatatlanságát teszi érzékelhetővé mintegy emlékeztetőként arra vonatkozva, hogy az otthon nem értelmezhető a környezet nélkül. A kettő át és áthatja egymást, az anyag folytonossága okán szerves és szervetlen nem választható el egymástól. (Varga Tünde)