Voltak olyan alapelvek, amelyeket be kellett tartani, például az, hogy úgy kellett tudni bebútorozni a szobát, hogy a külső fallal párhuzamosan ne kelljen ágyat elhelyezni, tehát hogy csak a fej vagy a láb kerüljön a külső falhoz. A panelesnél bizonyos térelemek voltak, például a fürdőszoba térelemet egyben készítették a gyárban s egyben beemelték az egészet úgy, ahogy volt. Alapelv volt a lakástervezésnél, hogy a fürdőkádat nem szabad a külső fallal párhuzamosan elhelyezni, mondván, hogy az hideg fal és reumatikus problémákat is okozhat a későbbiek folyamán. Valamint ne kerüljön a külső falra a WC öblítőtartállyal. Többek között ezek voltak azok az alapelvek, amelyek most nincsenek. Még az is meg volt valamennyire szabva, bár az nem mindig tartották be, hogy hány fős volt a lakás…
Részlet a Boruzs Bernát interjúból
Panellakás, paneltörténet, panel-lét, panelesztétika, panelutópia, paneldisztópia, panelinterjúk, panelesszék – fejezetek a paneles lakótelepek hat évtizedéből, a PANEL-kiállítás egységeiből
Süli-Zakar Szabolcs kurátor szerkesztésében nyomdába került az augusztusban nyílt kiállítás azonos című katalógusa. A csaknem 300 oldalas kötetben többek között Mélyi József művészettörténész mutatta meg a lombikvilágnak szánt emlékműveket, Boruzs Bernát építész fordított házról, kísérleti házakról, magasházakról és a tervek lebutításáról, majd színesítéséről mesélt, a Debreceni Egyetem Szociológia Tanszékének munkatársai pedig a panellakásokban élők társadalmi jellemzőit taglalták. De a kétnyelvű kötetben megtalálható a kiállításon szereplő valamennyi munka, a kurátor eszmefuttatása a panelség újonnan kreált fogalmáról vagy épp a lakótelepek hatvan évének a teljesség igényét közelítő részletességgel készült története is.
A katalógus a MODEM-ben megvásárolható, ára 6000 forint.